Segítő pedagógia

2014.01.05.Major Lenke

segitoA XXI. század új pedagógiai kultúráját a segítő-központúság jellemzi. A segítő pedagógia olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód, amely nem a tanuló teljesítményét helyezi előtérbe, hanem egész személyiségét. A tanítás-tanulás folyamata a segítő tevékenységek részeként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a pedagógia feladata ma a személyiségfejlődés segítése az önállóság optimális figyelembevételével, valamint a proszociális értékrend megismerésének, elfogadásának és elsajátításának elősegítése.

Munkámban arra a kérdésre keresem a választ, hogyan értelmezik a segítés fogalmát az új pedagógiai kultúra korszakában dolgozó óvodapedagógusok, tanítók, egyetemi tanársegédek, oktatók, óvó- és tanítóképzős hallgatók.

Kulcsszavak: segítő pedagógiai kultúra, pozitív személyiségfejlesztés, a segítés fogalma, pedagógusok véleménye

Tanár – diák kapcsolat magánének-oktatásnál

2013.12.12.Altorjay Tamás

 

microphone-3Jelen tanulmányban először áttekintem a magánének oktatásának kutatásában kialakult véleményeket a tanár-diák viszonyról a XIX. századtól napjainkig (G.B. Lampertitől M. Bunch Dayme-ig). Tekintettel arra, hogy ez az oktatás magánóra – hasonlóan más hangszeres és nyelvoktatási formákhoz – ezért nem eredményez hasonló pedagógiai problémát, mint az osztálytermi, csoportos foglalkozások. Különösen fontos szempont, hogy bizalomalapú kötődés alakuljon ki a diák, a hallgató és a tanár között, mert egyébként az oktatás, a hangfejlesztés eredménytelen lesz. A tanárnak rendszeres számonkérésre, osztályzásra nincs érdemben lehetősége. A diák fiziológiai adottságaival, pillanatnyi egészségi állapotával, pillanatnyi idegiállapotával, érzékenységével, fogékonyságával, vagyis egész lényével és személyiségével jelenti az „élő hangszert”. Ez a hangszer szorosan személyhez kötött. Fejlesztése, főleg a képzés első éveiben elengedhetetlenül igényli a felkészült, empatikus tanár közreműködését, de végső soron ez a „tulajdonos” illetősége (kompetenciája)!

Hogyan teremthető meg, gondozható a tanár – diák kötődés? Hogyan segíthető az „énekes egyéniség” kifejlődése? Hogyan erősíthető a „hangszertulajdonos” önállósága? Ezekre a kérdésekre keresem a választ kutatásaim és személyes tanári tapasztalataim segítségével.

Kulcsszavak: „élő hangszer”, kötődés, énekes-egyéniség, önállóság

Az információs és kommunikációs technológiai műveltség mérési lehetőségei

2013.05.10.Tongori Ágota

lwictlogoA napjainkban az élet minden területén tapasztalható technológiai fejlődés a műveltség fogalmának újraértelmezését is magával hozta (Csapó, 2008; Greenhow ésRobelia, 2009; Griffin, McGaw és Care, 2012; Koltay, 2010; Kondor, 2003; Molnár, 2011; OECD, 2010). Az olvasási, írás-, és számolási készségek mint alapkészségek a digitális technológiák információszerzésre és -feldolgozásra való alkalmazási készsége nélkül már nem bizonyulnak elegendőnek a 21. századi tanuló, munkavállaló, tudatos állampolgár számára (Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble, 2010; Griffin, McGaw és Care, 2012; UNESCO és Microsoft, 2011; NAGB, é. n.). Újabb és újabb tudástartalmak és képességek elsajátítására van szükség a mindennapi életben, a gazdaság területén és a munkaerőpiacon való eredményes boldoguláshoz (Ainley, Fraillon, Gebhardt és Schulz, 2012; Catts és Lau, 2008; Covello, 2010;Katz ésMacklin, 2007;Law, Lee és Yuen, 2010; Tyler, 2005; Whyte ésOverton, 2001). Ennek következtében az oktatás számára is fontos kérdéssé vált az IKT műveltséghez kapcsolódó képességkomponensek mérése és fejlesztése (ETS, 2002; OECD, 2010; Oktatás és képzés, 2004; R. Tóth és Molnár, 2009; UNESCO, 2008; UNESCO és Microsoft, 2011). Jelen tanulmány célja (1) az információs és kommunikációs technológiai (IKT) műveltség különböző definícióinak elemzése és szintetizálása, (2) az IKT műveltség mérési lehetőségeinek áttekintése a főbb nemzetközi kutatások tapasztalatai és eredményei alapján. 

A kórházi oktató-nevelő munka történelmi fejlődése az európai régióban

2013.04.02.Santrač Jelica

A  tanulmány áttekinti a régió egyes országait, amelyek jelentősek a gyermekek kórházi ápolása alatt történő oktatás fejlődése tekintetében, illetve amelyek megszervezik a gyermekosztályokon történő tanítást azzal az alapvető céllal, hogy az oktató-nevelő munka kontinuitása fenntartható legyen, és hogy a gyermekek a kórházi ápolást követően zökkenőmentesen kapcsolódjanak vissza saját iskolájuk munkájába.

A lokálpatrióta szemszögéből

A Gion-életmű alapkönyve

2012.12.26.Árpás Károly


19

Az 1974-ben született szerző bár családi indíttatásához képest pályát váltott, elvégezve az újvidéki egyetemen a magyar szakot, de visszatért szülőföldjére, s a helyi hagyományok kutatója, őrzője és fenntartója lett.

Működéséről tájékozódhat a modern olvasó a google kereső segítségével, illetve a Gion Nándor Emlékház honlapjáról is. Ám most nem a kisebbségben élő irodalmár munkásságáról kívánok szólni, hanem a PhD-doktori disszertációjáról, amely a magyar nyelvű olvasóterületeken méltán híres Gion Nándor-i életműhöz kötődik.

A címhez. A doktori disszertációjához a szerző felhasználta korábbi írásainak anyagát is, amelyben a posztmodern irodalomtudományt sikerült összehangolnia a pozitivista, szellemtörténeti és strukturalista irodalomtörténészi iskolák hagyományaival.

Az értekezésben szinte mindegyik Gion-mű értelmezése szerepel. Nem véletlen, hogy sikerült összekapcsolnia az elbeszélői helyszíneket a valósággal, hiszen akár ő, akár az őt segítő adatközlők abban a világban élnek, amelyet Gion áthelyezett az irodalom virtuális univerzumába. Ebből következik a szövegek átjárhatósága is: nemcsak a személyek kötik egybe az életmű alkotásait, hanem a tér is! S nagy jelentősége van az elbeszélői szerepköröknek is, hiszen sok esetben a hitelességet az E/1-es megszólalások erősítik.

A magyarországi olvasóknak feltűnhet, hogy Finály Henrik Latin-magyar szótárában az „opus” [’mű’, ’alkotás’] csak egyes számot jelent, ezért szerencsésebb lett volna, ha az „OPUSÁBAN” szó helyett az „OPUSAIBAN” vagy az „ÉLETMŰVÉBEN” szó szerepelne. Ám nem vagyok ismerős a délvidéki tudományos szaknyelvben, s ha már a szerző erre a címre kapta a támogatást, akkor lehet, hogy nem szabad változtatni rajta.

A környezeti nevelési tartalmak beillesztésének lehetőségei a környezetünk, illetve a természet és társadalom tantárgy tanmenetébe

2012.05.04.Major Lenke

Környezettudatos magatartás formálása, avagy fenntarthatóságra nevelés a XXI. században

2012.05.03.Sándor Renáta

sustainability1Absztrakt

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a harmonikus életre, ha együttműködik környezetével és nem uralkodik felette. A környezettudatos magatartás egyike a 21. századi nevelés-oktatás egyik kulcsszavainak. A környezettudat az egyének és a társadalom értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Integrálja az ember és az őt körülvevő természet megértéséhez szükséges ismereteit és feltételezi azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható környezetünk ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága.

A környezeti nevelés során fontos, hogy a jelen és a jövő generációja ismerje meg azokat a most zajló folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon természeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon elemezzék a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a következmények tükrében. Értsék a fogyasztói társadalom egyre növekvő igényeit és a természeti erőforrások kapcsolatát a fenntartható fogyasztás elvét.

A felmerülő problémák mind komplexek, nincs olyan kérdés, amely megközelíthető lenne egyetlen nézőpontból. A környezeti nevelésnek ezért rendszerszemléletűnek kell lennie, hiszen komplementáris egyensúly van a látszólag ellentétes tudomány párok között, mint természettudomány és humaniórák, természet és társadalom vagy a tudomány és művészetek. A magyarországi általános és középfokú oktatási rendszer diákjai, hallgatósága a legfogékonyabb életkorban és közegben vannak ahhoz, hogy környezettudatosságra nevelésük egy életre szóló elköteleződés és értékvállalás legyen. Jó példa a tanulócsoportok környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó és komplex ismereteinek feltérképezésére a „Környezetünk a Föld” projekt keretében elvégzett felmérés. A tanulói kérdőívek kiértékelésének eredménye során megbizonyosodhattunk az átlagos környezetvédelmi ismeretszint mélysége, a sajátos motiváció, az emberi felelősség, sőt érdektelenség mértékéről.

A „hogyan tovább”, avagy a következő lépés megtétele feltételezi a szakemberek még színesebb módszertani kultúráját akár oktatás, turizmus vagy egészségfejlesztés terén. Mindazt az értéket és szépséget, amit évmilliókon át a természet ránk hagyott feladatunk megőrizni, ezáltal a környezetünk védelmét és másokért érzett felelősségünket egyszerre megvalósítani.

Ez a fenntartható fejlődés.

Kulcsszavak: környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés, természeti erőforrások


oldal: 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7 , 8
LegfRiSSebb
 Chain reaction - Láncreakció

Simone Elkeles imád izgalmas és romantikus könyveket írni a tinédzsereknek, és imád rajongóival találkozni.

Búcsú Márqueztől

A kolumbiai és a mexikói kormány tagjai - élükön az elnökökkel - álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett.

westbook.eu