Környezettudatos magatartás formálása, avagy fenntarthatóságra nevelés a XXI. században

Sándor Renáta

Környezet és egészség

Az egészség fogalma:

A World Health Organization (WHO 1948) megalakulása óta az egészség fogalmát a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Az egészség szegmensei:

- biológiai egészség

- lelki egészség

- mentális egészség

- emocionális egészség

- szociális egészség

„ Egészséget mindenkinek” WHO stratégia az európai régióban három alappillért nevez meg:

- egészség, mint alapvető emberi jog

- esélyegyenlőség az egészség terén, szolidaritásvállalás, különböző elsősorban hátrányos vagy veszélyeztetett országok lakossága iránt

- az egyén-közösség, intézmények részvétele és felelőssége a folyamatos egészségfejlesztésben

Az egészséget befolyásoló tényezők ¹:


A betegségre való hajlam az egyén életmódjával és a környezeti hatásokkal jelentős mértékben befolyásolható. Mindenki felelős a saját és mások egészségi állapotáért, amit már gyermekkorban tudatosítani kell. Nem mindegy, hol és milyen közegben nő fel egy gyermek, milyen hatások érik. A társadalmi környezettudatos szemlélet a fogyasztáson keresztül hatással van az ipar és a mezőgazdaság környezetkárosító hatására is.

A környezetvédelem és ezzel együtt az egészségprevenció legfontosabb színterei:

- család

- oktatási, nevelési intézmények (az óvodától a középiskoláig)

- sportlétesítmények, objektumok

- munkahelyek

- formális, informális civil szervezetek és közművelődés

Környezettudatosságra történő permanens nevelés

Pedagógiai törvényszerűség, hogy oktató-nevelő hatása elsősorban azoknak a problémáknak, fontos kérdéseknek van, amelyek prioritást élveznek és személyesen érintenek bennünket. A környezeti nevelésnek lokális problémákra kell támaszkodnia, ami aktuális és felébreszti a felelősségünket mikro szinten, valamint makroszinten generálja a felmerülő kérdések, feladatok lehetséges és szükséges megoldásait. A felelősség kettős, egyrészt a helyi környezetünkért, ezáltal saját magunkért és másrészt tágabb környezetünkért, a Földért.

Iskoláskorban a természet értékei és problémái iránti fogékonyság, környezetvédő magatartás, tudatos szemlélet kialakításánál fontos szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az átélt élethelyzeteknek. A felmerülő problémaszituációk, válságjelenségek megoldása egyre több kreatív tevékenységek, projektfeladatok megjelenését vonja maga után a különböző szakórákon, ill. tanítási órán kívüli foglalkozásokon. Az irányelvek adottak, amelyeket figyelembe kell venni a környezettudatos pedagógia során:

- a környezet az emberiség közös öröksége

- a környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös és egyéni kötelesség, az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része

- a természeti erőforrásokat előreláthatóan és ésszerűen szabad felhasználni

- minden egyes ember képes hozzájárulni a környezet védelméhez

Környezettudatosság állapotfelmérése „Környezetünk a Föld” projekt keretében

Mintavételezés és módszer

Vizsgálatomat két oktatási intézményben végeztem Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az egyik profiljából adódóan egy általános iskola, ami ökoiskolai címmel rendelkezik, a másik egy környezetgazdálkodási szakközépiskola. Mindkét intézményi helyszínen 50-50 kérdőívet osztottam ki és elemeztem olyan diákoknál, akik alapfokú tanulmányaikat az ökoiskolában végezték és a továbbtanulásuk, későbbi pályájuk helyszínéül a környezetgazdálkodási, tehát szakmaorientált középiskolában folytatták. Hipotézisem szerint az évek óta felépített koncepciózus, környezettudatos oktatói munka eredményeképp az itt tanuló diákok sokkal felelősségteljesebben viszonyulnak környezetükhöz. Alapszinten a kérdőívem elsősorban a 10-14 éves tanulók, mint célkorosztály környezettudatos magatartását vizsgálta. Mennyire van tisztában szűkebb környezete, lakóhelye állapotával, tanúsít-e érdeklődést saját környezete védelme iránt. Középszinten már konkrét, alapvető környezetvédelmi ismeretek meglétére kérdeztem rá a 15-19 éves korcsoportnál. Milyen mélységben és mennyire rendelkeznek naprakész gyakorlati ismeretekkel a fenntartható fejlődés és a mindennapi környezetvédelem területén.

Jász-Nagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi régióban

Természeti adottságok tükrében a megye egyik legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkezik - gyógyhatású termálvízzel. Ebben a régióban több mint 200 db 30-90 C ̊ meleg vizű forrás van, ez 16,2%-a Magyarország termálkútjainak ². A működő hévíz kutak 40%-a balneológiai célokat szolgál, mind a prevenció mind a rehabilitáció területén. A víz összetételét tekintve alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos-brómos, alkáli-kloridos és vastartalommal rendelkezik. A minősített meleg gyógyvízzel rendelkező települések száma 15. Az országos adatszám 60 A megye egészségturisztikai kínálata jelentős bevételt nyújt az idegenforgalmi szektorban, ebben a desztinációban érdekelt munkáltatók és munkavállalók részére. Ezért a régió környezetvédelme, természeti értékeinek megóvása elsődleges célja a regionális intézményeknek, szervezeteknek, a polgári lakosságnak. Összességében elmondható, hogy a régió és ezen belül Jász-Nagykun-Szolnok megye szennyezésre fokozatosan érzékeny területein a településeinek alig 7%-a található. A megye területén húzódik a Hortobágyi Nemzeti Park egy része 2,65%-a, azaz 15.700 hektár, amely a világörökség részét képező kultúrtáj. Emellett van még számos kisebb kiterjedésű, de ökológiailag értékes vagy jelentős természetvédelmi terület. A megye ökoturizmus szempontjából legkiemelkedőbb területe a Tisza-tó. A Tisza-tavi Madárrezervátumban a legkülönbözőbb életterek találhatók egymás mellett a 150 itt élő madárfajjal. A különböző tanösvények, túraútvonalak jelzik a környezetbarát életmód, a fenntartható fejlődés és fenntartható turizmus iránti igényt, célt, akaratot. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet 136 km hosszan a Tisza-folyó szakaszát és hullámterét öleli át. Itt található a Tiszazugi kistérségben a Tiszakürti Arborétum, a megye legnagyobb területű védett parkja (1971 óta természetvédelmi terület) és a Tiszaigari Arborétum a Közép-Tiszavidék 19 hektáros fagyűjteményével. Egyéb fontosabb helyi jelentőségű védett értékek:

Jászság területén a Hajta-mocsár, a Pusztamizsei Természetvédelmi terület és a régió déli részét határoló Körös-völgyi Természetvédelmi terület. A térség gazdag kulturális öröksége (Kun-halmok, Kumánia, Jászok) lehetőséget nyújt az idegenforgalmi szezon meghosszabbítására, önálló vonzerőt jelentő programkínálat megrendezésére. Számos település rendelkezik műemlék vagy műemlék jellegű épületegyüttessel. A turizmus kulcsszerepet játszik természeti és történelmi, kulturális örökség megőrzésében, az élő kultúra és a helyi sajátosságok tradíciók ápolásában és a környezeti tudatosság növelésében.

A környezetterhelő és szennyező tevékenységeket vizsgálva az Észak-alföldi régió az ország kedvezőbb, kevésbé szennyezett területei közé tartozik. Jelentős veszélyforrásokat a volt szovjet katonai objektumok és Kárpátalja, valamint az Észak-Erdély felől érkező felszíni vízfolyások szennyezettsége jelent. 2000 januárjában nagymértékű ciánszennyezés érte a Tisza folyót, 120000 tonna ciánvegyület és további 20000 tonna nehézfém szennyező anyag került a folyóba. Ezzel a Tisza az eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófáját élte át. A probléma fontosságát az adja, hogy a Felső-Tisza vidéke a legfontosabb ivóvízbázisát is jelenti a régiónak. Állandó problémát jelent a térségben a talaj közeli levegő rétegben növekvő NO2 koncentráció, amelyet a forgalmas közúti közlekedés idéz elő. Aktuális kérdés a települések hulladékgazdálkodása. Az uniós pályázati forrásokból ez a problémakör is fokozatosan megoldásra kerül. A kommunális szennyvízkezelés terén emelkedik a települések szennyvízhálózat ellátottsági foka és növekszik az újrahasznosított szennyvíziszap mennyisége, valamint a szennyvízleeresztő pontok száma.

Következtetések

A két iskolatípus hallgatói között elvégzett vizsgálat azt igazolta, hogy a diákok a környezettudatossági felmérésnél kellően motiváltak voltak, válaszaik alapján nem volt tapasztalható az érdektelenség vagy elutasító magatartás, hajlam. Ismereteik tekintetében jól tájékozottak, naprakész- konkrét tudás mutatkozott meg a környezetvédelmi tudásszint mélységi tesztnél. A lakóhelyük, szűk környezetük iránt érzett felelősség magasan kitűnt válaszaikból. A nemes szándék, a természeti környezet tisztelete, megóvása mindenek felett és a felelős jövőkép kialakítása volt az elsődleges céljuk.

A kérdőíves felmérés további lépéseket és abból levonandó következtetéseket igazol. A környezettudatosabb tanulói magatartás kialakításához tanári eszköztár, ill. hatékonyabb módszerek szükségesek. A XXI. század diákjai a legnépszerűbb és leghatékonyabb kommunikációs csatornához, az internet világához fordulnak a szükséges és aktuális információkért. Cél: Új ismeretek átadása környezetvédelmi tematikus oldalak segítségével, tanári irányítással. A média szerepe a környezettudatos nevelésben elengedhetetlen. Közszolgálati és kereskedelmi televíziós oldalak közös felkutatása, műsorok-programok oktató filmek kiválasztása, közös megtekintése és kielemzése megvitatása. Az egyéni vélemények ütköztetése nagyon nagy felhajtó erővel bír egy aktuális téma kapcsán. A különböző projektek-projektórák beiktatása nélkülözhetetlen. Természeti közegben, a téma aktualitását fokozva sokkal hatékonyabb és nagyobb érdeklődést tanúsít a hallgatóság. A gyakorlatorientáltság előtérbe helyezése a cél különböző intézmények felkeresésénél, látogatásánál, melyek a környezetminőség akcióprogramban részt vesznek. Természetesen a legkisebb oktatási egység, a hagyományos tanóra minőségét is lehet fokozni minél több prezentációs óra beiktatásával, melyek meghatározó vizuális élményben részesítik a hallgatóságot. Ma már a manuális és tradicionális szemléltető eszközök kora lejárt. A hallgatói igények, elvárások már a középiskolás életszakaszban is megmutatkoznak. Elfojtani, elutasítani ezt a természetes minőségi elvárást az oktató iránt blőd dolog lenne és ez generálja hosszú távon az oktatás színvonalát egy olyan eszme megvalósításáért, mint a környezeti magatartás, avagy a fenntarthatóságra nevelés.

Felhasznált irodalom:

· Kováts-Németh Mária: Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig, Comenius KFT. 2010

· Környezeti felelősség a jövőért, Tanulmánykötet MTA VEAB - SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, 2008.

· Szilasi Anna: Környezetegészségügyi minőség menedzsment ismeretek, INOK KFT. 2007

· Ember István: Környezetegészségtan, DIALÓG CAMPUS KIADÓ, 2006

· Czippán Katalin – Havas Péter – Viktor András: Környezeti nevelés a fenntarthatóságért, MKNS 2009

· Környezeti szabályozás az EU-ban és Magyarországon, ELMA egyesület 2004

¹ Forrás: WHO „Egészséget Mindenkinek” stratégia 2009

² Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013)

³ Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013)

LegfRiSSebb
 Chain reaction - Láncreakció

Simone Elkeles imád izgalmas és romantikus könyveket írni a tinédzsereknek, és imád rajongóival találkozni.

Búcsú Márqueztől

A kolumbiai és a mexikói kormány tagjai - élükön az elnökökkel - álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett.

westbook.eu