2011 az intenzív megvalósítások éve

A Magyar Nemzeti Tanács 2010. október 28-án elfogadott Oktatásfejlesztési stratégiája célkitűzéseinek intenzív megvalósítása jellemezte az elmúlt egy évet –mondja Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának az elnöke.

Fehér Márta

Vonzó magyar közoktatás

- A kézzelfogható, számokban kimutatható eredmények markánsan jelzik, hogy a magyar szellemiség, az öntudat az utóbbi egy-két évben kifejezetté vált. Nyilván ez egy csomó társadalmi folyamat következménye, nem gondolom, hogy csak az oktatásfejlesztési stratégia mentén lehet értékelni. De azt lehet látni, hogy az idén 85 százaléka a magyaroknak magyar közoktatásba íratta a gyermekét, míg a helyzetkép folyamatosan, több éve 20 százalékban határozta meg azoknak a számát, akik nem a magyar közoktatás mellett döntöttek. Ez egy jó mutató arra, hogy kezdjük magunkat megélni magyarnak vagy elhinni azt, hogy a magyar oktatás az előnyére szolgálhat a gyerekeinknek. Ezeket az üzeneteket próbáltuk a beiskolázási kampányban is megfogalmazni – hangsúlyozza Joó Horti Lívia. – Ezt a számot szeretnénk tartani, ha esetlegesen növelni nem is lehet, hiszen azt is lehet látni, hogy kb. 5 százaléka a gyerekeknek olyan önkormányzatokban él, ahol nem áll rendelkezésre a magyar nyelv. Tehát a szülők a gyerekeket még magyarként nevezik meg, de már nagyon sok esetben a nyelv nem áll rendelkezésre a családban és az oktatás is több évtizede megszűnt. Ennek ellenére az identitásvállalás továbbra is kitart, megtart. Ezek is lényeges történetek, hiszen rájuk kell építenünk, illetve velük kell foglalkoznunk az anyanyelvápolás mentén. Azokban a közösségekben ahol már nincs választási lehetőség a magyar közoktatás javára, az identitást jelentő tartalmakat, a minőséget, a nyelv szépségének a megjelenítését gyakorlatilag ez az egy tantárgy adja és ebben kell jó minőséget nyújtani, hogy minél többen kitartsanak benne. Anyanyelvápolás, a nemzeti kultúra elemeivel tantárgy fontos identitásformáló lehetőségünk, elsősorban azokon a területeken, ahol már nem áll rendelkezésünkre anyanyelvű oktatás. A nyár folyamán történő egyeztetéseink és kampányunk abba az irányba folyt, hogy lehetőség szerint a tantárgy, amely a választható tantárgyak sorába illesztet, jelenjen meg az iskolák kínálatában, illetve, hogy a diákok minél nagyobb számban igényeljék azt. A kínálat megjelenése kevésbé okozott gondot, sokkal inkább a tantárgy szervezésének, lebonyolításának menete okoz nem kis, és nem kevés nehézséget a tanároknak. Az ősz folyamán tíz nemzeti tanács együttműködésével és a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával sikerült egy olyan egységes kritériumrendszert meghatározó dokumentumot elfogadni, amely a tantárgy státusának és realizációjának pontos keretét szabályozza és amit, mint igényt egységesen tudunk képviselni a Minisztérium és az iskolaigazgatók irányába. Itt jegyezném meg, hogy a kiegészítő tantervek történelem, képzőművészet, zeneművészet és természet és társadalom tantárgyból elkészültek és elfogadásuk folyamatban van. A népi hagyományok, mint választható tantárgy tantervprogramját a Minisztérium elutasította, így ismételt erőfeszítéseket kell tennünk, hogy bekerülhessen a Minisztérium által elfogadott tantervek közé.


Markánsan növekvő továbbtanulási szándék

- A másik számszerűsíthető eredmény a középiskolai iratkozás vonatkozásában mutatható ki. Itt is sokat dolgoztunk azon, hogy megfogalmazzuk akár az igazgatók, akár az osztályfőnökök, a szülők felé azokat az üzeneteket, amelyek arról szóltak, hogy higgyék el: az ő gyerekeik is továbbtanulhatnak, hogy erre akár eszközrendszert is tudunk majd biztosítani. Az egyetemi, főiskolai továbbtanuláshoz az ösztöndíjakon keresztül, nagy erőfeszítéseket teszünk a középiskolai kollégiumi férőhelyek növelését illetően, segítjük a magyar középiskolákba iratkozókat a megfelelő kínálatokkal, szakokkal. Szeretnénk, ha nőne a mai vajdasági magyar társadalomnak az iskolázottsági szintje, és nem mutatna alacsonyabb szintet a többségi nemzethez képest, ami a népszámlálási adatokból folyamatosan kimutatható. Ez az üzenet - úgy látszik - találkozott a társadalmi igénnyel. Azt lehet látni a rendelkezésünkre álló adatokból, hogy az a 92 százalékos mutató, ami hosszú évekre visszamenőleg fennállt a vajdasági magyar középiskolákba iratkozók arányát illetően, az most az idei évben megközelítette a 96 százalékot.


A Közoktatási Bizottság elnöke szerint ez az adat több mindent jelent: egyrészt azt, hogy kevesebben mentek el Magyarországra középiskolába, kevesebben választották itt, Szerbiában a szerb nyelvű középiskolákat és valószínűleg sokkal többen tanultak tovább, mint korábban, vagyis csökkent azok száma, akik a nyolcadik osztály után nem szándékoztak továbbtanulni.


- Ezek száma együttesen adja gyakorlatilag azt, hogy ha ezt a tendenciát hosszabb távon meg tudjuk tartani, akkor valóban növelhető lesz a vajdasági magyar fiatalok képzettségi szintje. Azt az üzenetet továbbítja, hogy ne zárjuk le rövidre, 14 évesen azt a pályaívet, amit kifuthatnak a gyerekek. Azt sem hiszük, hogy jól szakmát elsajátítani csak három éves szakon lehet. Meggyőződésünk, hogy egy szakiskola, ha jól felszerelt és megfelelő tanárállománnyal rendelkezik, akkor nem csak a továbbtanulásra, hanem szakmailag is jól fel tudja készíteni a fiatalokat a négyéves szakokon. Azoknak pedig, akik már a nyolcadik osztályban tudják, hogy tanulni szeretnének, egyetemre szeretnének menni, mindenféleképpen a gimnázium a legjobb választás, hiszen a legszélesebb körű tájékozódást, tudást tudja nyújtani. Az idén jelentősen megnőtt a gimnáziumba iratkozott magyar fiatalok száma, 17 százalékról 20 százalékra. Most vagyunk abban a fázisban, amikor értékeljük a kínálatát a jövő évben nyíló középiskolai szakoknak, és azt kell, hogy mondjam – és ez egészen biztos ennek az elmúlt egy évnek az eredménye –, hogy nagyon jó az együttműködésünk az iskolákkal, az igazgatókkal, az aktívákkal. Keresnek bennünket, fontos a véleményünk, tanácsot kérnek tőlünk, hogy milyen szakokat, hány osztályt lássanak elő. Azt tapasztalhatták az elmúlt évben, hogyha szembe mentek azzal az érvrendszerrel, amit mi kínáltunk, akár arra hivatkozva, hogy a tapasztalataik mást mutatnak, akkor nem egy iskola arra a sorsra jutott, hogy nem tudta megnyitni az osztályokat, vagy nagyon kevés gyerek iratkozott be. De meglehetősen nagy túlkínálat is volt tavaly bizonyos önkormányzatok területén. Az idén azt látni, hogy ésszerűbben próbálják a kereteket megszabni, nagyjából azt az osztálylétszámot kívánják megnyitni, amennyit sikerült megindítaniuk a tavalyi évben. Az iskolák kínálata is jelentősen megnövekedett az izgalmas, kihívásokkal teli szakok tekintetében, akár a villamossági, akár a gépészeti, akár a közgazdasági, kereskedelmi, akár a mezőgazdasági területen. A gimnáziumok is újítani igyekeznek, hiszen a zentai gimnázium most bevállalta az akkreditálását az első vajdasági magyar bilingvális osztálynak, ami angol-magyar nyelven remélhetőleg meg is tud nyílni a következő iskolaévtől.

Minőségi javulás

- A magyar nyelvű oktatás minőségének javítása céljából tett intézkedéseink között jelentős szerepet kapott a minőségi tantervek, programok, tankönyvek elkészítése és jóváhagyása. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tudásszabványa elkészült a kötelező oktatás felsős tagozataira, ahogyan az MNT elfogadta a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervét a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák minden évfolyamára is. A minőségi tankönyvek számának növelése céljából külön tantárgyi szakértő csoportokat hoztunk létre. Ők véleményezik, javítják a beérkező kéziratokat és a kiadókkal kapcsolatba lépve, segítenek abban, hogy szakmailag és nyelvezetében is minőségi tankönyvek kerüljenek ki a nyomdákból. Nem egy esetben kezdeményezték egyes tankönyvek újrafordítását, amit a kiadók felé képviseltünk, és már el is indult az újrafordítás folyamata. A stratégia elfogadása óta összességében 6 kiadótól 53 tankönyv került íly módon az MNT általi elfogadásra (5 óvodásoknak szóló kiadvány, 16 alsós-, 31 felsős-, 1 középiskolai tankönyv).


Sok iskola fejezte ki igényét az épület állagának, illetve az oktatás tárgyi minőségének javítására. További igényként lépett fel, hogy az MNT támogassa az iskolai versenyszervezések lebonyolítását, a tanárok szakmai továbbképzését, tanjegyzetek írását, és az iskolakönyvtárak könyvállományának bővítését.

- Rendkívül fontos, hogy jól szakképzett tanárok legyenek az iskolákban. Sok esetben nehéz helyzet adódik, lévén hogy nincs megfelelő számú diplomás szakember, ez elsősorban a természettudományi szakokra vonatkozik. Fizika, kémia, műszaki oktatás, német nyelv - ezek azok a területek, amelyek esetében az iskolák többször kényszerhelyzetbe kerülnek. Amikor a felsőoktatásról beszélgetünk, van is egy olyan irányvétel, amely során azt sugalljuk, hogy ezek azok a szakok, amikkel biztos el tudnak helyezkedni a tanári pályában gondolkodók. Abban tudunk partnerek lenni, hogy minél szakképzettebb tanárok és minél felszereltebb iskolák legyenek. Hogy a jó tanári kapacitás ne csak a tábla módszertanában és némi nyomtatott anyag módszertanában jelenhessen meg, hanem hogy mindazok az eszközök, felszerelések, didaktikus anyagok, szakkönyvek, informatikai kapcsolatok, stb. a rendelkezésre álljanak, ami a mai oktatásnak azért elengedhetetlen része, mert a mai diákot nagyon nehéz lekötni. Ezért kidolgoztunk egy félévenként megnyíló, remélhetően a továbbiakban is megtartható négymillió dináros keret, ahová pályázhatnak az iskolák. Nagyon nagy számban éltek is ezzel a lehetőséggel, és kérték elsősorban a didaktikus szemléltetőeszközök, illetve technikai eszközök megvételére szolgáló támogatásokat. Sok esetben állagjavításra is szorultak, néhánynak tudtunk kisebb-nagyobb összeget ilyen szempontból a rendelkezésre bocsátani. Kértek szakmai továbbképzésekre, versenylebonyolításokra. Azt lehetett látni, hogy igazi jó színvonallal, nem a találjuk fel magunkat elvek mentén sikerült most a versenyeket megrendezni. Az iskolák érezték, hogy van egy partnerük, egy olyan intézmény, akihez fordulhatnak. Igyekeztünk lehetőség szerint gyorsan utalni, hogy határidőn belül megérkezzen a pénz. Azt is el kell ismerni, hogy sokkal nagyobb volt az igény, mint amire keretünk volt. Mivel minden félévben szeretnénk meghirdetni a pályázatunkat, nyilván figyelembe tudjuk venni azokat a pályázókat, akik lemaradtak az első körben. A kérelmeknek 17 oktatási intézmény esetében nem tudtunk eleget tenni, elsősorban azon kérelmek esetében, amelyek a könyvtárállomány bővítését célozták. Ezen igényeknek részben az MNT és a civil együttműködés keretében januárban beérkező magyarországi könyvadomány tud eleget tenni. A több mint 10.000 könyv elsősorban az erre a célra pályázó iskolák között lesz kiosztva.


Jövő évi prioritások, fókuszban a PISA felmérés (is)

- Továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy minél több kisgyerek beiratkozzon a magyar iskolahálózatba, hogy meg tudjuk tartani azt a hálózatot, amely most a rendelkezésünkre áll. Ez fokozatosan szűkül, ez nyilvánvaló, hiszen nagyon intenzív a gyerekszámcsökkenés. Nagyon fontos, hogy ez a szűkülés ne okozzon fennakadást, tehát hogy mindig egy átmeneti periódusban tudjuk a szűkítést megvalósítani, mint ahogy most történt Nagykikindán. Nyolcéves folyamatnak képzeljük el azt, hogy egy iskolában vonuljon át a magyar oktatás, és valószínűleg lesz erre más helyszínen is példa, hiszen egyszerűen azt lehet látni az adatokból, hogy továbbra sem fog nőni a gyereklétszám, még akkor sem, ha sokkal tudatosabban vállaljuk magunkat magyarnak. Már tervezzük, dolgozunk a beiskolázási kampányon, hiszen február végére el kell készíteni az összes anyagot, fel kell készíteni a terepieket arra, hogyan, mi módon szólítsuk meg az érintetteket. Ami újdonság, hogy jövőre lesz ismét a PISA-felmérés Szerbiában. Ez egy borzasztóan elhallgatott téma, nem csak a vajdasági magyarság, hanem a szerbiai közvélemény számára is. Szerbia nem vállalta fel a meglehetősen lehangoló eredményeket, nem volt szakmai vita az ügyben, hogy hogyan kell az oktatás hatékonyságát növelni. A PISA felmérések azért nagyon lényegesek, mert a gyakorlatiasságot, a használható tudást mérik. Mikor az eredmények azt mutatták, hogy a szerbiai gyerekek 40százaléka0 pont alatt teljesített, azaz gyakorlatilag nem tudja az elolvasott információt tudássá formálni, nem tud vele élni, akkor ezek borzasztóan lesújtó adatok, afrikai szintű eredmények. Valamelyest a 2006-os és a 2009-es PISA tesztelések között nőtt a pontok száma, azaz a szerb oktatás eredményessége is valamelyest nőtt, de ez közel sincs a fejlett államok szintjéhez, ami 500 pontban határozódik meg. Szerbia 443 ponton teljesített például szövegértés tekintetében. Ami fontos és nagyon jelentős adat, és ez nyilvánvalóan hosszú kutatási és felmérési lehetőségeket kínál, hogy sok adat feldolgozása most első ízben publikusan megjelent. Eszerint a vajdasági magyar gyerekek mintegy 20 ponttal jobban teljesítettek szövegértés tekintetében a szerbiai átlageredményeknél. Ez azt jelenti, hogy a magyar nyelvű közoktatásunk színvonalasabb, valahogy hatékonyabb tudást tud nyújtani. Nyilván az a 462 pont, amit a vajdasági magyar gyerekek értek el, még mindig nem az az eredmény, amire nagyobb büszkéknek kell lennünk. Tudatosodnia kell a vajdasági magyar pedagógustársadalomban, hogy mit jelent az a tudás, amit elvárnak használható tudásként, illetve amit ez a nemzetközi tesztelés mér. Nem a teszt miatt, hanem a hatékonyság miatt. Ezért nagyon szeretnék egy olyan szakmai konferenciát összehívni, ahol egyrészt az eredményeket értelmeznénk és tudatosítanánk, másrészt értelmezési keretbe helyeznénk azokat az eredményeket, amiket meg kell valósítanunk, hogy a közoktatásunk eredményes legyen. Ez egészen biztos nem a lexikális tudásnak a visszakérése, hanem valóban az értelmezhetőségi keret emelése. Jó lenne e téren lépéseket tenni, azért is, mert itt van egy új tesztelési kör 2012-ben – érdemes lesz majd látni az összehasonlítását az előzőek eredményével –, másrészt elindítani ebben a következő három évben (hiszen háromévente kerül sor a tesztelésre) egy új tudatossági folyamatot az oktatáspolitikánkban. Abban a keretben, ami a rendelkezésünkre áll, de az eredményesség az nagyon sok szempontból nem csak program kérdése. Ehhez kell majd segítséget kérnünk, illetve segítséget adnunk, hogy ez transzparens legyen és eljusson a vajdasági magyar pedagógushoz. A közvélemény felé meg az nagyon lényeges információ és adat, amit szakemberként meg tapasztalatként tudunk, de most már empirikus adatként kimutatva is megjelent, hogy azok a gyerekek, akik nem a család nyelvén tanulnak, sokkal rosszabbul teljesítenek, nem csak nemzettársaikhoz viszonyítva, hanem a többi, többségi nyelven tanuló diákhoz viszonyítva is. Például Szerbia esetében olyan lesújtó adat született, hogy 443 pontnál is rosszabbul teljesítettek azok a gyerekek, akik a család nyelveként a magyart nevezték meg, de a tanulás nyelvét szerbként. Azt gondolom, hogy ezek azok a mutatók, amik mentén egyfajta tudatosságát tudjuk adni annak, hogy az anyanyelven vagy a családi nyelven való tanulás prioritás kell, hogy legyen ahhoz, hogy a gyerek kellő módon kifuthassa a lehetőségeit és a megfelelő módon érvényesülhessen.



LegfRiSSebb
 Chain reaction - Láncreakció

Simone Elkeles imád izgalmas és romantikus könyveket írni a tinédzsereknek, és imád rajongóival találkozni.

Búcsú Márqueztől

A kolumbiai és a mexikói kormány tagjai - élükön az elnökökkel - álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett.

westbook.eu