Az iskolai mozgásfejlesztés szerepe és lehetőségei az írás, olvasás elsajátításában

Csernik Ilma Jelacsik Sutus Ágota

 

A mozgásfejlesztés, mint a tanulási zavarok megelőzésében, korrigálásában használatos fejlesztő eljárás kezd a Vajdaságban is egyre szélesebb körben ismert lenni. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy a tudatos, tervszerű mozgásfejlesztésnek, mint a hatékony írás-, olvasás tanulás egyik alappillérének nemcsak az eltérő képességű gyermekeknél, hanem minden gyermeknél fontos szerepe van. Király és Szakáll szerint normál fejlődésmenet esetében a szervezett, rendszeres, szakmai kontrollal kísért intenzív mozgásfejlesztés többletfejlődést eredményez (Király, Szakály, 2011).

Gyermekek fejlesztésével, képességeik felmérésével foglalkozó szakemberekként évről – évre szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az iskolába induló gyerekek jelentős része az idegrendszeri éretlenség jeleit mutatja, tanulási képességeik gyengék, fejletlen nagymozgásuk és az íráshoz elengedhetetlenül szükséges finommotorikájuk is. Cikkünkben, a probléma okainak vázlatos feltárása mellett, gyakorlati tanácsokat szeretnénk adni a tanítóknak, hogy hogyan és milyen gyakorlatokkal segíthetik tanulóik mozgásfejlődését, ezáltal hatva idegrendszeri érésükre és tanulási képességeik fejlődésére. Ha a pedagógusok rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, kompetenciahatáraik betartása mellett nagyon sokat tehetnek a gyermekek fejlődése érdekében. Fejlesztő hatású feladatokkal kialakíthatnak hiányzó képességeket és segíthetik egyes kóros tünetek csökkenését, megszüntetését. Ugyanakkor az ő szakmai ismereteik teszik lehetővé a komolyabb esetek felismerését, logopédushoz, fejlesztő pedagógushoz, pszichológushoz való irányítását.

Az általunk bemutatott tevékenységek legtöbbje ismert a pedagógusok számára. Felsorolásukat, új szempontból való megvilágításukat azért tartottuk szükségesnek, mert ezek azok a mozgásos tevékenységek, melyek a digitális korban egyre jobban háttérbe szorulnak az audiovizuális eszközök ingertömegével szemben, és tudatos beépítésük a gyerekek mindennapi életébe pótolhatatlan fejlesztő hatással bír.

 

Születéskor az agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok még nem épültek ki. A mozgás az az eszközrendszer, mely segít megtervezni az agyat. Általa az idegrendszert érő stimulációk építik az idegsejtek közötti szinapszisokat, segítik az ingerület gyorsabb és hatékonyabb átadását, létrehozva ily módon azt a rendszert, mely alapját képezi a tanulás képességének is. A mozgás a fejlődés motorja, megfelelő mennyiségű mozgásingerre van szükség az ép idegrendszer fejlődéséhez, melynek megfelelő érettsége elengedhetetlenül fontos a kultúrtechnikák elsajátításában.

A mintegy 40000 éves nyelvi kommunikációhoz képest (Csépe, 2006) az igény, hogy elmondott gondolatait az ember jelek útján rögzítse és így tegye mások számára elérhetővé nagyon fiatal, mindössze 5000 éve jött létre, a mindenki számára elérhető írás – olvasás pedig csak 200 éves (Marton – Dévény, 2007). Az írás és az olvasás képessége a nyelvi struktúrákra épül. A nyelvi struktúrákért felelős központok, azok vezérlése az embernek születésétől fogva adottak. Az olvasáshoz 20-32 központ összehangolt működésére van szükség, saját központja nincs (Csépe, 2006).  Ahhoz, hogy ezek a központok kialakuljanak, majd összehangoltan tudjanak működni, a gyermeknek a fejlődés minden állomásán, szakaszán át kell haladnia, a megfelelő időben gyakorolnia kell azt.

Marton – Dévényi hangsúlyozza, hogy a mai korszellem egyáltalán nem kedvez az írás – olvasás kialakulásának (Marton – Dévényi, 2007). A digitális kor hatására a kommunikáció minősége és mennyisége is megváltozott. Beszédtempónk sokkal gyorsabb lett, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor csak 80 szót mondtunk ki percenként, vagyis, amikor még volt időnk meghallgatni egymást és meg is hallani. Ma már 120 szót mondunk ki percenként átlagosan, mely tempóval hátravetjük a gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének a fejlődését. A háttérzajok állandósultak, a gyerekek egyre több időt töltenek inaktívan a televízió és a számítógép előtt, kevés élő beszédet hallanak, helyes beszédmintát alig van alkalmuk látni.A kommunikáció túlsúlya a vizualitás felé fordult, a gyermekek fejlődésük során nagy mennyiségű képi ingerrel találkoznak és emellett drasztikusan csökkent a mozgásos tapasztalatok mennyisége, mely elengedhetetlenül fontos a szenzomotoros érésben és a tanulási képességek fejlődésében.

Vekerdy hivatkozik egy nemrég lezárul göttingeni kutatásra, mely tudományosan is megerősítette azt, ami a hétköznapi megfigyelésekből is jól látható, vagyis hogy a gyermekek kórosan keveset mozognak (Vekerdy, 2010). Ennek következtében nem épülnek ki megfelelően az idegpályák, ezáltal a jól formált, tagolt beszéd sem, mely az önálló gondolkodás kialakulásának a feltétele. Tehát a tét sokkal több annál, mintsem hogy az ügyetlen, csetlő-botló gyermeknek hogyan lesz jó jegye testnevelésből, a tét az autonóm, kritikai gondolkodás alapjainak lefektetése.

A mozgás fejlesztő hatása kihat az egész személyiségre, elősegíti nemcsak a testi, hanem az érzelmi, értelmi és szociális fejlődést is, ezért a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása nagyon fontos mind családi, mind intézményi környezetben.

A gyermekek alapvető szükséglete a mozgás, teret és időt kell biztosítani számukra e tevékenység végzésére. A fejlődéséhez elengedhetetlen ingereket többek között a hintázás, szaladgálás, mászás, ugrálás, labdázás, célbadobás által kapja meg. Ugyan ilyen fontosak a körjátékok, népi gyerekjátékok. Ezek többsége olyan elemeket tartalmaz, melyek hatnak a szenzomotoros integrációra, de fejlesztő hatásuk mellett a játék örömét nyújtják a gyermekeknek.

Az otthoni motiváló környezet biztosítása mellett a tudatos fejlesztés színtere lehet és kell, hogy legyen az óvoda és az iskola. Cikkünkben arra adunk pár ötletet, hogyan lehet a testnevelés foglalkozás és óra keretei mellett lehetőségeket biztosítani a gyermekek mozgásfejlesztésére, külön kitérve az alapmozgások, a keresztmozgások valamint a finommotorika területeire, melyek fejlesztése kiemelt jelentőségű az írás-, olvasás elsajátításának folyamatában.

 

Nagymozgások fejlesztése mozgásos játékokkal

Nagymozgások vagy alapmozgások a gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, kapás. Ezek megfelelő fejlettsége az alapja a finommozgások fejlődésének. Farmosi hangsúlyozza, hogy a finomabb szem – kéz koordináció csak akkor fejlődhet megfelelően, ha a „durvább” szem- test koordináció kialakult (Farmosi, 1999). Először mindig az alapmozgásokat, azok egyes részleteit kell automatizálni. Miután már készség szintűek a mozgások, feladathelyzetekben vagy játékokban is alkalmazhatóak. A testnevelés, mint tantárgy, tantervi követelményeinek megvalósítása mellett a lehetőséget az alapmozgások fejlesztésében, a mozgásos játékok pozitív hatásainak felhasználásában látjuk. Ezek a játékok az alapmozgásokon alapulnak, változatos feladathelyzeteket teremtve nyújtanak lehetőséget azok gyakorlására, s mindemellett a gyermek mozgás- és játékigényét is kielégítik.  A szabályok változtatásával könnyíthetők és nehezíthetők, avagy előtérbe helyezhetők speciális fejlesztési területek. Valaha ezeket a játékokat generációról – generációra adták tovább a szülők gyermekeiknek, játszották azt utcán, iskolában, szünetekben. Ma már ezek háttérbe szorultak, kevésbé ismertek, játszásuk nem tartozik a gyermekek elsődleges tevékenységébe. Ugyanakkor az újdonság erejével hatnak, s ha megtanítjuk rájuk őket, részévé válnak a tudatos fejlesztésnek, és egy kis plusz befektetéssel talán az is elérhető, hogy szabadidőben, önszerveződve is előkerüljenek ezek a játékok.

A mozgásos játékok illeszkednek a gyermek elsődleges tevékenységébe, ugyanakkor biztosítják azokat a változatos ingerfelvételeket, amelyek alapját képezik az érésnek és a fejlődésnek. A mozgásos játék folyamán a gyermeknek integrálni kell a különböző érzékszervekből származó információkat, majd ehhez igazítani mozgásos válaszait, tehát a szenzoros, perceptuális és motoros rendszerek összehangolt működésére van szükség. Mindez fontos alapját képezi a tanulási képességek, az írás-, olvasás elsajátításának. Mivel játékról van szó, a gyermek örömmel vesz benne részt, újra és újra ismétli, megszilárdulnak már megszerzett ismeretei és képessé válik új ismeretek elsajátítására.

A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok egész tárházát ismerik ezeknek a játékoknak, ezért a következőekben a teljesség igénye nélkül néhány példán keresztül mutatnánk be, hogy ezek a játékok milyen sokoldalú fejlesztő hatással rendelkeznek.  

 Fagyasztó fogó

Fejlesztési terület: mozgáskoordináció, alapmozgások, egyensúly, vizuális észlelés, figyelem.

Egy fogót választunk. Érintésére a megfogott gyermek megdermed, azaz mozdulatlanul megáll. A még szabadon futó társak felmenthetik a fogságból, ha megérintik.

A fejlesztési céltól függően többféle módon variálható a szabály. Pl. ha az elsődleges cél a testtudat és a lateralitás fejlesztése, akkor határozzuk meg, hogy a megfogott tanuló bal vállát kell megérinteni a jobb kezünkkel ahhoz, hogy kiszabaduljon. Az alapmozgások fejlesztéséhez különféle mozgásformákat vihetünk a játékba, pl. a megfogott tanuló terpeszbe, kezével oldalsó középtartásba kell, hogy álljon, és csak a lába között átbújva (átkúszva, hátrafelé átmászva stb.) szabadítható ki.

Hajótörés

Fejlesztési terület: mozgáskoordináció, alapmozgások, egyensúly, vizuális észlelés, figyelem.

Annyi babzsákot helyezünk el a teremben, ahány gyerek van. Kerettörténetként elmesélhető, hogy hajótörést szenvedtek és most szigetről szigetre járva keresik, hol jók az életfeltételek. Játék közben folyamatosan csökkentjük a szigetek számát. Aki nem talál szabad szigetet, az kiesik.

A fejlesztési céltól függően többféle módon variálható a szabály. A feladat lehet pl., hogy törpejárásban, guggolva kell szigetet keresni. A figyelmet fejleszti, pl. az a szabály, hogy egy sípszóra tovább kell menni, tehát nem szabad szigetre lépni, két sípszóra pedig szigetet kell találni.

Ki gyűjt többet?

Fejlesztési terület: mozgásoordináció, alapmozgások, finommotorika, egyensúly, figyelem, vizuális észlelés, számolási készség.

A gyerekek körben babzsákokon állnak. A kör közepére apró terméseket, vagy játékokat rakunk. Miután elindítottuk a játékot a gyerekeknek a lehető leggyorsabban kell egyesével összegyűjteniük a terméseket. Az nyer, aki a legtöbbet vitte a házához.

Szabály lehet az is, hogy nem futnak a gyerekek, hanem tyúklépésben lépegetnek, vagy páros lábon szökdelnek.

Fecskék

Fejlesztési terület: mozgásoordináció, alapmozgások, egyensúly, testtudat, figyelem, téri tájékozódás.

Egy kötelet húzunk ki a játéktéren. A gyerekek felállnak a vonal mellett, mint a gyülekező fecskék a telefondróton. Jelre a gyerekek szerteszét szaladnak, újabb jelre beállnak a vonal mellé, a kiindulási helyzetnek megfelelő sorrendben. A szabály az, hogy futás közben nem szabad senkihez sem hozzáérni.

Változat lehet pl., hogy a sor elején levő mindig a sor végére fut vissza, a többi gyerek pedig a jobb oldali szomszédja helyére áll. Aki téveszt, kiesik. Játszható a mozgás más fajtáival is: ugrálva, mászva, kúszva, ilyenkor más-más állat mozgását utánozzuk (verebek, kutyák, kígyók).

Kendőrabló

Fejlesztési terület: mozgáskoordináció, alapmozgások, egyensúly, vizuális észlelés, figyelem.

Minden gyermek egy kendőt dug hátul a nadrágjába úgy, hogy egy kis része kilógjon. Egy gyereket kijelölünk, ő lesz a rabló, akinek az a feladata, hogy minél több kendőt összegyűjtsön. Akitől elveszi a kendőt, az is folytatja a futást, hogy nehezítse a fogó dolgát. Meghatározzuk, hány percig tart egy játék, majd új rablót választunk. Az utolsó játék után tudjuk meg, ki volt a legügyesebb rabló.

 

Keresztmozgások fejlesztése

A jól koordinált mozgás létrejöttének egyik alapfeltétele, hogy a gyermek képes legyen a két testfél mozgásainak összerendezésére, mely hat a jobb és bal agyfélteke közötti szinapszisok mennyiségére és működésére. Mint ilyen, kapcsolatban van a tanulási képességek fejlődésével is. Tudjuk, hogy az olvasásnak nincs az agyban külön vezérlő központja, több terület együttműködésének eredményeként valósulhat meg. Ahhoz, hogy a megismerő tevékenység, a tanulás, s ezen belül az olvasás is eredményes legyen, a két speciális, egymástól különböző funkciókat ellátó agyfélteke minél hatékonyabb együttműködésére van szükség. Ezt segítik a keresztmozgások, melyek valójában a két agyfélteke keresztbeidegzésére szolgáló mozgások egyidejű végzését jelentik.

E mozgások jótékony hatásait már őseink is ismerték, használták, ezek a mozdulatok részei népi gyermekjátékainknak, néptáncunknak. A keresztmozgások lényege, hogy a test hossztengelyét, középvonalát lépik át a gyermekek a végtagokkal vagy a törzzsel végzett mozdulatok során. A fejlődés vonala az egy - egy testrész elkülönített mozgásától a szimmetrikus végtagok aszinkron mozgásain keresztül a test középvonalát átlépő keresztező gyakorlatokig tart.

A keresztmozgásokat kb. 5 éves kortól érdemes gyakorolni. Vannak gyerekek, akiknek a test középvonalának átlépése kezdetben nagy nehézséget jelent. Segítségként ugyanolyan színű szalagot köthetünk a jobb lábra és a bal kézre, valamint fordítva. Így egyszerűbb a feladat, hisz arra kell figyelni, hogy az azonos színű szalagot viselő kéz és láb összeérjen. A cél azonban az, hogy képessé váljon az ellentétes kéz és láb egyidőben való mozgatására mindenféle segítség nélkül.

A keresztező mozgásoknak kiemelt szerep jut a figyelem fejlesztésében is, hiszen mindkét agyfélteke ingerlésével az agy éberségi állapota növekszik, a figyelmi tevékenység intenzívebbé válik. Ez okból ezeket a gyakorlatokat sokszor agyébresztő, agyfrissítő gyakorlatoknak is szokták nevezni, s kiválóan alkalmazhatóak az osztályteremben akár a nap elején, ráhangoló tevékenységként, vagy amikor láthatóan elfáradtak a gyerekek és egy kis mozgással fel akarjuk élénkíteni őket. A 2-3 perces, lendületes gyakorlatokból álló, keresztezett mozgásokat is tartalmazó mozgásos pihenő hatására a keringés és a légzés felélénkül, javul a teljesítmény és a részképességek fejlesztését is elősegíti.

A keresztmozgások fejlesztéskor a következő főbb lépéseket kell követni:

-   egy testrész mozgatása;

-   páros testrészek mozgatása egyidőben;

-   a kezek és a lábak másféle mozgást végeznek (tapsolás és ugrálás);

-   szimmetrikus végtagok aszinkron mozgatása (futás, járás); 

-   négy végtag összehangolt mozgása (biciklizés);

-   keresztező gyakorlatok.

A következőkben néhány keresztező gyakorlatot mutatunk be példaként.

Alapkeresztező

Fejlesztési terület:mozgáskoordináció, keresztmozgások, lateralitás, testtudat, vizuális észlelés, figyelem.

A gyermek emelje fel egyik térdét, és érintse meg az ellentétes karjával, majd fordítva. Ütemesen, számolásra, lehet helyben és haladva is. Ha az alapmozdulat már jól megy, mondhat mellé mondókát is.

Erre a mintára többféle gyakorlat is végezhető, lényeg, hogy a keresztező mozdulat benne legyen (pl. ellentétes könyök – térd érintés, ellentétes kéz – láb lendítés stb.). Az alap keresztező gyakorlat egyik változata az ellentétes kéz – sarok érintés, amikor a  gyermek a törzse mögött, hátul érinti  meg az egyik kezével a másik oldalon levő lábfejét. A gyakorlat nehezebb, mint az alapkeresztező, hiszen maga az érintés a gyermek vizuális látóterén kívül történik.

Szeriális gyakorlatok keresztezett mozgásokból összeállítva

Fejlesztési terület:mozgáskoordináció, keresztmozgások, szerialitás, lateralitás, testtudat, vizuális észlelés, figyelem.

Ha már az alapmozdulatokat jól elsajátította a gyermek, a mozdulatok kombinálásával szeriális gyakorlatokat állíthatunk össze. A lehetőségek sora végtelen, a következőkben csak néhány példa ötletadónak:

-   2-szer ellentétes kéz – láb keresztezés, 2-szer ellentétes sarok – kéz érintés

-   2-szer ellentétes kéz – láb keresztezés, 2-szer ellentétes sarok – kéz érintés, 2-szer ellentétes könyök – térd érintés

-   1-szer ellentétes kéz – láb keresztezés, 1-szer ellentétes sarok – kéz érintés, 1-szer ellentétes könyök – térd érintés

 

Sorozatmegtörése tapssal

Fejlesztési terület:mozgáskoordináció, keresztmozgások, szerialitás, lateralitás, testtudat, vizuális észlelés, figyelem.

Ha már a szeriális mozdulatsorokat is jól begyakorolta a gyermek, adott szabály szerint meg lehet törni a sorozatot, fokozva ezzel a figyelmi feladat nehézségét. Számtalan gyakorlat összeállítható, íme néhány ötlet:

-   Ellentétes kéz – láb keresztezés, minden második után megállás tapssal.

-   2-szer ellentétes kéz – láb keresztezés, taps, 2-szer ellentétes sarok – kéz érintés, taps, 2-szer ellentétes könyök – térd érintés, taps.

-   Nagyobb gyerekeknél minden hárommal osztható szám után (minden harmadik mozdulat után) taps.

-   A tapsok közötti mozdulatok száma mindig eggyel növekszik (1-szer keresztmozdulat, taps, 2-szer keresztmozdulat, taps, 3-szor keresztmozdulat, taps stb.)

-   Mondóka mondásával tovább nehezíthető bármelyik gyakorlat.

 

Írásmozgás-koordináció fejlesztése

A finommotorika fejlődéséhez kis, egymástól izolált izomcsoportok elkülönített irányítását kell elsajátítani. 5-8 éves korban zajlik a kézizmok, kézközép-csontok erősödése, valamint a finommozgás koordinációjáért felelős agyi struktúrák kiépülése is, ezért ebben az időszakban lehet a leglátványosabb eredményeket elérni a finommozgások fejlesztése terén.

„Az írásmozgás koordináció a finommozgás sajátos változata, amely kicsiny vonalak vonalkombinációk pontos észlelésével, a szem és a kéz koordinációjával a leírást szabályozza” (Nagy, 2004, 9 o.). Megfelelő fejlettsége a finommotorika fejlettségét feltételezi, mely, mint már említettük, a megfelelően fejlett nagymozgások bázisán tud kialakulni. Az írásmozgás – koordináció fejlődése dominánsan érési folyamat, ugyanakkor az általában vett finommozgás koordinációt lehet és kell is fejleszteni (Nagy, 2004). A finommozgást fejlesztő gyakorlatokat napi szinten be kell építeni a nagycsoportos óvodások és az első osztályosok életébe, segítve ezzel az írástanulás előkészítését.

A kéz finommotorikájának fejlődését a fej, a törzs és a vállak mozgásainak fejlesztésével alapozzuk meg, készítjük elő. Íme pár gyakorlat a fejlesztésükhöz:

              1.       Fejfordítás jobbra, balra, előre, hátra, fejkörzések.

              2.       Törzshajlítás előre, hátra, jobbra, balra.

              3.       Vállak felhúzása (párosan, csak a jobb oldali, csak a bal oldali).

              4.       Vállkörzés előre, hátra (párosan, csak a jobb oldali, csak a bal oldali).

              5.       Spirálkörzés vállból indított mozgással előre, hátra.

              6.       Szalagos kígyójáték Falvay gyűjtése nyomán (Favay, 1994) – egy kb. 1-2 cm vastag, 30-40 cm hosszú botra ráerősítünk egy kb. 1 méter hosszú szalagot (2,5 – 4 cm széles, krepp papírt vagy textilt). A játék témája a kígyóbűvölés, különböző módokon kell a „kígyót”, azaz a szalagot tekeredésre bírni.

-Vállból indított mozgások:

·      Nagy malomkörzés előre, hátra, csak egyik kézzel, mindkét kézzel.

·      Kis malomkörzések előre, hátra, csak egyik kézzel, mindkét kézzel, egy kézzel, szabadon mozogva, legyen lehetősége a kígyóbűvölőnek leguggolni, törzsével mozogni, forogni stb.

-Csuklóból indított mozgások:

·      Csuklókörzések kifelé, befelé, egyik kéz, mindkét kéz.

·      Integetés a bottal, egyik kéz, mindkét kéz, szimmetrikusan és aszimmetrikusan (egyik kéz fölfelé int, a másik lefelé).

-Ujjmozgások:

·      Ujjakkal tekerni a botot egyik irányba mindaddig, amíg rá nem tekeredik a szalag, majd ha rátekeredett, le is tekerni.

·      Mindkét kéz ujjaival fogni a botot és csak az utasításban elhangzó ujjat megemelni.

              7.       Csuklómozgások, csuklólazítás: a kezeket oldalsó középtartásba emeljük, majd karkörzést végzünk a vállból – könyökből – csuklóból. Ezután az ujjakat is mozgattassuk meg egyenként és külön is. A leírt körök folyamatosan növekedjenek, majd kisebbedjenek.

              8.       Az ujjak mozgásának ügyesítése: A gyakorlatokat folyamatosan mutassuk a gyermekeknek és nevezzük meg az ujjakat, majd később már csak mondjuk az instrukciót, ezáltal is fejlesztve a testtudatot.

Mindegyik gyakorlatok minimum 5-ször ismételjük meg: 

-      A kézfej ökölből tenyérbe feszítése.

-      Csippentés: mindegyik ujjal a hüvelykujj megérintése, sorban oda-vissza.

-      Ujjbarátkozó: az ujjak összeakasztása, húzása, majd lazítása. Az ujjak folyamatosan összeérnek, még pihenéskor is.

-      Zongorázás imitálása: A tenyér párhuzamos az asztallal. Az ujjak külön tanulnak zongorázni, tehát egyenként mozgatjuk az ujjakat (az asztalt meg kell érinteni). Ezután az ujjak együtt mozognak, mintha egy zeneművet adnánk elő.

-      Ujjemelgető: A tenyér az asztalon pihen. Az ujjakat egyenként kell megemelni. Azt az instrukciót is adhatjuk, hogy sorba dolgozzanak, ezzel a szerialitást is fejlesztjük.

-      A tenyereket összeérintjük, majd a hüvelykujjak kifelé fordulnak, megfeszülnek és visszaállnak a kezdő pozícióba. Ezt ismételjük meg mindegyik ujjal.

-      A tenyereket összeérintjük, majd a hüvelykujjal kezdve mindegyik ujjat külön összekulcsoljuk.

              9.       Kétujjas fogás gyakoroltatása tépkedéssel, apró tárgyak felszedésével, szögecske játékkal, csipeszekkel…, stb.

           10.       Festés és rajzolás az ujjakkal, vastag ecsettel, ceruzával.

           11.       Ragasztás: egy felület betöltése a vonalhatárok megadásával.

           12.       Kézügyességet fejlesztő tevékenységek: gyurmázás, ollóval vágás, gyöngyfűzés, csipeszelés, válogatás, origami (hajtogatás), csavarozás, illesztés, tépés stb.

           13.       Ragasszunk egy papírra vagy ha megtehetjük a földre  autóutat fonalból, vagy bármilyen tapintható anyagból. A gyermeknek az ujjával kell végighaladnia az úton.

           14.       Praktikus élettevékenységek: gombolás, cipőfűzés, kapcsolás, kancsóból pohárba öntés, …, stb.

           15.       Babzsák-dobó gyakorlatok – a babzsák kedvelt eszköz a gyerekeknél, könnyen elkapható, dobálása a kéz ügyesedése mellett segít a figyelem összeszedettebbé válásában, a gondolkodási tevékenység harmonizálásában s nem mellesleg jó kedvre derít, a játék örömét adja. A gyakorlatok sokféle változata valósítható meg vele. Pl.: babzsák dobás domináns, majd nem domináns  kézzel, egyik kézből a másikba, feldobni és elkapás előtt egyet vagy többet tapsolni, feldobni és megfordított kézfejjel elkapni, mondóka egyenletes lüktetését, ritmusát követni a dobálással.

A fentiekben ismertetett feladatok csak ötletadóak, melyek alapján számtalan új lehetőséget lehet találni a mozgás fejlesztő hatásainak mindennapokba való beépítéséhez. Fontos, hogy közben ne feledjük, a távlati cél - amíg kúszik, mászik, ugrál s szalagokkal „kígyót bűvöl” a gyermek - az, hogy jól író, olvasó, tanulni tudó gyermekeket neveljünk.

 

 

Felhasznált irodalom

 

Alapozó Terápiák Alapítvány(2006).Törzsanyag. Budapest, Alfa Ipari Zrt.

Csépe Valéria (2006). Az olvasó agy. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Falvay Károly (1994). Ritmikus mozgás – énekes játék. magánkiadás.

Farmosi István (1999). Mozgásfejlődés. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.

Fodorné Földi Rita (2004). Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Budapest, Comenius Oktató és Kiadó Bt..

Gyarmathy Éva (2007). Diszlexia, a specifikus tanítási zavar. Budapest, Lélekben Otthon Kft..

Király Tibor – Szakály Zsolt (2011). Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban.Budapest, Dialóg Campus Kiadó.

Kulcsár Mihályné (2000). A tanulás öröm is lehet. Bicske, magánkiadás.

Marton – Dévényi É.– Jordanidisz Á. – Horváth I. (2007). Gondolatok a dislexia végső okairól. Az Alapozó  Terápia hatása. Esettanulmányok. Budapest, Alapozó Terápiák Alapítvány.

Nagy József-Józsa Krisztián-Vidákovich Tibor- Fazekasné Fenyvesi Margit (2004). Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Szeged, Mozaik Kiadó.

Vekerdy Tamás (2010). „...Megérik az iskolára, mint alma a fán.” In: Alma a fán – párbeszédek a kompetenciafejlesztésről, Budapest, Tempus Közalapítvány

LegfRiSSebb
 Chain reaction - Láncreakció

Simone Elkeles imád izgalmas és romantikus könyveket írni a tinédzsereknek, és imád rajongóival találkozni.

Búcsú Márqueztől

A kolumbiai és a mexikói kormány tagjai - élükön az elnökökkel - álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett.

westbook.eu