A digitális videofelvételek tanórai használatának előnyei

Szálas Tímea

Vajon miért van ez? A legegyszerűbb válasz talán a műszaki felszerelés hiánya és az időigényes előkészület lenne, de talán leginkább azért, mert nem elég erős a meggyőződés a videók oktatási értékéről. A felszerelés ma már nem kellene, hogy téma legyen, hiszen majdnem minden iskolában van számítógép, televízió és projektor is, nem hiszem, hogy akad olyan iskolavezető, aki ne adna engedélyt ezek oktatási célú használatára. Az időigényes előkészületet sajnos nem lehet elkerülni, de a belefektetett idő az évek során többszörösen is megtérül, hiszen a feladatok, feladattípusok több órán is használhatóak, a munka és a tapasztalat által pedig gyakorlott multimédiás oktatóvá válhatunk. A legnyomósabb ok viszont véleményem szerint az, hogy nem ismerjük eléggé a videók értékét és használatuk előnyeit, illetve a tapasztalatlanság, azaz hogy nem rendelkezünk az alkalmazásukhoz szükséges módszertani tudással.

Óráimon rendszeresen alkalmazok filmjeleneteket, internetes videókat és videofelvétel készítésével is próbálkoztunk már. A digitális videók használatából a diákok többszörösen is profitálnak. A videók kreatív használati ötleteinek felkutatása során bizonyosodtam meg, hogy különböző szerzők más-más előnyöket hangsúlyoznak a videó iskolai használatában. Írásomban (nem a teljesség igényével) az említett előnyök összefoglalását tűztem ki célul, amellyel nemcsak magamat, hanem kollégáimat is ösztönözni szeretném, hogy minél több videót vigyenek be óráikra. Miért is használjunk videót az órán?

Tanulói igények, érdeklődés, motiváció

A legkézenfekvőbb előnye a videók használatának az, hogy a gyerekek szeretnek videót nézni. Nem csak élvezetből vagy divatból, konkrét tanulás céljából is. A videó releváns médium és a valós világot képviseli. Ha videót viszek be az órára, tudom, hogy a gyerekek csillogó szemekkel várják a vetítést és a képernyőre szögezett szemmel nézik végig, ami után még a legnehezebben kezelhető diák is hajlandó együttműködni és részt venni a munkában.

Általánosnak tűnik a diákok alulmotiváltsága az iskolában: nincs kedvük tanulni és eredményeket elérni sem. Ezzel szemben határtalan kedvvel használják a különböző modern technológiákat, többek között a videót is. A papír és a könyvek világa távol áll tőlük, viszont a modern eszközöket gyorsan megtanulják és szinte ösztönösen használják. Ha mindez a tanteremben történik, a figyelmüket szinte biztosan felkeltjük és egy kis ügyességgel meg is tartjuk. Ha okosan bánunk az eszközökkel, a tanulás már az órán megtörténik és a további munkához szükséges motiváció is fenntartható.

Az elmélet és a gyakorlat közötti űr áthidalása

A tananyag életre keltése az egyik legfontosabb és legnehezebb tanári feladat. Hogyan mutathatom meg, hogy a tanult anyag hogyan jelenik meg, hogyan működik, hogyan hasznosíthatom a valós életben? A személyes, helyszíni élmény után a videófelvétel az egyik legalkalmasabb mód erre. A megfelelően kiválasztott videóval kontextusba helyezhető szinte bármely téma. Mennyivel érdekesebb megnézni egy vulkán kirobbanását, mint olvasni vagy előadást hallgatni róla! Mennyivel érdekfeszítőbb megfigyelni egy híres futóról készült felvételt lassítva és közben megmutatni a mozgó izmokat, mint a könyvben, képen bemutatott izomzat!

Videókkal nagyon jól kiegészíthető bármely tankönyv vagy írott, esetleg hallgatott szöveg, ugyanis a videó segít megérteni a magyarázott tananyagot, kiterjeszti a tanultakat és fejleszti a tanuló kapcsolódását a témához mind értelmi, mind érzelmi szinten. Ezek által a diákok sokkal élesebben, részletesebben és hosszabb ideig fognak emlékezni a tanultakra.

Aktív és kooperatív tanulás

„Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy általában a hallottak 20%-át, a látottak 30%-át, a látottak és hallottak 50%-át, saját kimondott szavaink 70%-át, aktív cselekvésünk 90%-át jegyezzük meg. Világos, hogy a célunk: a tanulást a puszta olvasásból aktív cselekvéssé alakítani. Ezzel 30%-ról a háromszorosára, 90%-ra növelhetjük a megjegyzés arányát.” (Dr. Pusztai) Habár a videónézés az olvasással karöltve egy viszonylag passzív tevékenység, hiszen tényleges cselekvés szintjén nem mozgósít, a videók használata kiváló lehetőséget ad az aktív és kooperatív tanulási módszerek tanítására és alkalmazására. A videónézés folyamán és azt követően tervszerű feladatok alkalmazásával egy dinamikus és interaktív eseménnyé varázsolhatjuk a vetítést. A diákok részt vehetnek már a videó kiválasztásában is, pl. egy film jelenetei esetében, vagy kijelölhetik a felvétel azon részét, amelyet tanulmányozni szeretnének. A látottak feldolgozását célzó feladatok spektruma hihetetlenül széles, és mind egyéni, páros vagy csoportos aktív munkát jelentenek. A világhálón számos aktív és kooperatív technikát találhatunk a keresők által sajnos főleg angol nyelven, illetve a videókhoz kapcsolódó feladatokra is bátran rákereshetünk. Néhány oldal, amelyet már használtam a videót követő feladatok kidolgozásánál:

http://www.calstatela.edu/dept/chem/chem2/Active/

A videofelvételek készítése egy feltételezett előkészületi folyamat és/vagy feltáró, kutató munkát követően pedig az aktív és kooperatív tanulás megtestesítője. Amennyiben a diákok egy választott témáról saját maguk készítenek videót, a tanulás tevékenységgé, cselekvéssé válik, a tanultakra pedig sokáig és könnyen vissza tudnak emlékezni.

Egy videofelvétel előkészítése gondolkodást és tervezést igényel: meg kell ismerni a témát, utánajárni a forrásoknak, konzultálni a tanárral és a csoporttagokkal, esetleg szakemberekkel, vázolni a felvétel tartalmát, megírni a forgatókönyvet stb. Ha mindezt a gyerekek találják ki és végzik el, az adott témáról sokkal többet fognak megtanulni és tudni, mint amit a tanterv előír.

A videokészítés kiterjedhet hosszabb és rövidebb időszakra. A több előkészítést igénylő videofelvételt projektmunkaként, esetleg éves szintű feladatként vállalták a tanulók, azaz a tanév során mindenkinek részt kellett vennie legalább egy videós munka elkészítésében. Mondhatom, a jelentkezéssel nem volt gond, a túljelentkezéssel annál inkább.

A diákok azt is hasznosnak találták, ha felvettük az általuk tartott prezentációkat. Egyrészt sokkal jobban felkészültek az előadásra, hiszen ha már felvétel is készül róla, akkor senki sem akar abba a kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy visszanézhető legyen, ahogy éppen egy gyengébb prezentációt tart. Másrészt a felvételeket archiválni, másolni, elküldeni, megosztani, közzétenni is lehet, ami által a videofelvétel az írott beszámolót vagy jegyzetet is helyettesíti, hiszen bármikor visszanézhető, lehet belőle tanulni, gyakorolni, ismételni.

Be kell vallani, a műszaki felszerelés (videokamera vagy videofelvétel készítésére alkalmas fényképező gép) biztosítása mellett az anyag vágása jelenthet problémát, de ma már számos egyszerű vágóprogram létezik, amelyek ingyenesen letölthetők az internetről. Biztos vagyok abban is, hogy minden osztályban akad egy-két vállalkozó szellemű tanuló, akire a vágást rá lehet bízni.

Néhány ötlet videókészítési projektekhez:

www.arnieabrams.net/presentations/classroom_video_projects.pdf

Kritikus és alkotó gondolkodás

A videót a modern világ legbefolyásosabb médiumának tartják, éppen ezért nagyon fontos, hogy tanulóinkat megtanítsuk ezek kritikus használatára, megértésére, értékelésére, hiszen nagymértékben formálják a világról alkotott képünket. Minél hamarabb megtanulnak különbséget tenni tények és értelmezések, vélemények, meglátások között, annál kevesebb az esélye annak, hogy a videókban, a filmekben, a reklámokban közölt információkat feltétel nélkül, kritikátlanul elfogadják.

A kritikus gondolkodás olyan intellektuális készségekből áll, mint pl. az elemzés, a megértés, az érvelés, a kérdezés, a következtetés, az összegzés stb., amelyek az információ és a saját gondolataink értékelésére irányulnak. Ezek gyakorlásával fejleszthetjük gondolkodásunkat, hogy képesek legyünk az információk átfogó értékelésére, valamint téves eszmék és ideológiák, manipulatív elemek kiszűrésére. A kritikus gondolkodás akkor tölti be igazán a funkcióját, ha alkotó gondolkodással párosul. Tehát ha egy bizonyos gondolatot képesek vagyunk értékelni ÉS továbbgondolni, azaz saját javaslattal, ötlettel előjönni.

A videók nagyszerű alkalmat teremtenek mind a kritikus, mind az alkotó gondolkodás tanítására és fejlesztésére. Vetíthetünk reklámokat, híreket, filmeket pl. történelmi eseményekről, személyekről, művészekről, dokumentumfilmeket országokról, népekről, kultúrákról stb., melyek vetítése közben alkalmazható az „irányított nézés (guided viewing)” (Thomas&Schmidt, 231 o.) módszer, amely kérdések, észrevételek által tudatosítja a látottakat a nézőkben és az információk értelmezésére és értékelésére készteti őket. Ezzel előkészíthető a terep a videót követő munkára, amellyel fejleszthető az alkotó gondolkodás is, pl. saját videotémák javaslata, videofelvétel készítése, kutatási javaslatok a videó/téma kapcsán és ezek kivitelezése.

Videofelvétel készítése esetén a gyerekek olyan pozícióba kerülnek, amelyben rendezőnek, forgatókönyvírónak, szerkesztőnek, operatőrnek, szereplőnek, színésznek, zenésznek stb. kell lenniük, így kiderül számukra, hogyan befolyásolják a mozgókép profi készítői gondolkodásunkat, véleményünket, érzéseinket, hangulatunkat, hiszen felvételük által, üzenetüket közvetítve ők maguk is ezt fogják tenni a saját közönségükkel. Mindez számos új tanulási lehetőséget jelent, amelyekben különböző tanulási stílussal rendelkező diákok is érvényesülhetnek és sikeresek lehetnek. (Jones-Nerzic)

Összefoglaló

Figyelembe véve a modern kor tendenciáit és a tanulók igényeit, a videó nélkülözhetetlen és kihagyhatatlan eleme az iskolai oktatásnak. A videofelvétel alkalmazása akár önmagában, akár tananyag-kiegészítőként több okból is indokolt, ugyanis növeli a tanulók motivációját, aktív részvételre és együttműködésre való hajlandóságát, elősegíti a tananyag megértését, alkalmazását és hosszú távú memorizálását, lehetőséget ad a tanulók kritikus és alkotó gondolkodásának fejlesztésére, a különböző tanulási stílusú gyerekek sikerélményének gyarapítására, az egyéni, a páros vagy a csoportos projektmunkák kiváló kiindulópontja vagy végterméke lehet.

Classroom Video: Tools and Strategies to Engage Students in Learning http://newbay.ebookhost.net/tl/sony/1/index.php?e=50&open=1

Richard Jones-Nerzic: Digital video in the history classroom: why, what and how? http://www.schoolhistory.co.uk/forum/index.php?showtopic=3704

Hannele Niemi: Aktív tanulás – avagy egy kívánatos kultúraváltás a tanárképzésben és az iskolákban. Pedagógusképzés Folyóirat, 2005, 2. szám

http://www.pedagogia-online.hu/onk2005/niemi_aktiv_tanulas.htm

DonaldR.Paulson, Jennifer L. Faust:Active and Cooperative Learning.http://www.calstatela.edu/dept/chem/chem2/Active/

Dr. Pusztai Éva: Ha te is unod a tanulást... http://www.tanulasmodszertan.hu/tanulmanyok/unodatanulast.htm

http://ebookbrowse.com/elearning-tip-using-video-in-the-classroom-pdf-d111315059

Jane Sherman: Using Authentic Video in the Language Classroomhttp://catdir.loc.gov/catdir/samples/cam033/2002041550.pdf

Michael Thomas and Euline Cutrim Schmidt: Interactive Whiteboards for Education. Information Science Reference, Hershey, New York, 2010

LegfRiSSebb
 Chain reaction - Láncreakció

Simone Elkeles imád izgalmas és romantikus könyveket írni a tinédzsereknek, és imád rajongóival találkozni.

Búcsú Márqueztől

A kolumbiai és a mexikói kormány tagjai - élükön az elnökökkel - álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett.

westbook.eu