A lehetőségek száma végtelen
Egy jó tanár könyvek és segédanyagok nélkül is tud érdekes, jó órát tartani – beszélgetés Borsos Éva moholi biológiatanárnővel
- Kis gyermekkorom óta szeretem a természetet, a növényeket és az állatokat egyaránt. A gimnáziumban 16 évesen határoztam el, hogy genetikus szeretnék lenni Dolly, a klónozott bárány megszületésének hatására. A Szegedi Tudományegyetemen megszerzett kutató biológus diploma után magától értetődően az ELTE Genetika Doktori Iskolájának Klasszikus és molekuláris genetika részét választottam. Itt tartottam először órát is. Hazaköltözésem után kezdtem el biológiatanárként dolgozni a moholi Novak Radonic Általános Iskolában, később én lettem a budapesti Corvinus Egyetem zentai kihelyezett szakán a Növényszervezettan, növényrendszertan és a Mikrobiológia tantárgyak zentai előadója. Közben egy évet dolgozhattam volt iskolámban, a Zentai Gimnáziumban is – meséli Borsos Éva biológiatanárnő.
- Kis gyermekkorom óta szeretem a természetet, a növényeket és az állatokat egyaránt. A gimnáziumban 16 évesen határoztam el, hogy genetikus szeretnék lenni Dolly, a klónozott bárány megszületésének hatására. A Szegedi Tudományegyetemen megszerzett kutató biológus diploma után magától értetődően az ELTE Genetika Doktori Iskolájának Klasszikus és molekuláris genetika részét választottam. Itt tartottam először órát is. Hazaköltözésem után kezdtem el biológiatanárként dolgozni a moholi Novak Radonic Általános Iskolában, később én lettem a budapesti Corvinus Egyetem zentai kihelyezett szakán a Növényszervezettan, növényrendszertan és a Mikrobiológia tantárgyak zentai előadója. Közben egy évet dolgozhattam volt iskolámban, a Zentai Gimnáziumban is – meséli Borsos Éva biológiatanárnő.
Környezettudatos magatartás formálása, avagy fenntarthatóságra nevelés a XXI. században
Absztrakt
Az ember a természet része, csak akkor van esélye a harmonikus életre, ha együttműködik környezetével és nem uralkodik felette. A környezettudatos magatartás egyike a 21. századi nevelés-oktatás egyik kulcsszavainak. A környezettudat az egyének és a társadalom értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Integrálja az ember és az őt körülvevő természet megértéséhez szükséges ismereteit és feltételezi azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható környezetünk ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága.
A környezeti nevelés során fontos, hogy a jelen és a jövő generációja ismerje meg azokat a most zajló folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon természeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon elemezzék a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a következmények tükrében. Értsék a fogyasztói társadalom egyre növekvő igényeit és a természeti erőforrások kapcsolatát a fenntartható fogyasztás elvét.
A felmerülő problémák mind komplexek, nincs olyan kérdés, amely megközelíthető lenne egyetlen nézőpontból. A környezeti nevelésnek ezért rendszerszemléletűnek kell lennie, hiszen komplementáris egyensúly van a látszólag ellentétes tudomány párok között, mint természettudomány és humaniórák, természet és társadalom vagy a tudomány és művészetek. A magyarországi általános és középfokú oktatási rendszer diákjai, hallgatósága a legfogékonyabb életkorban és közegben vannak ahhoz, hogy környezettudatosságra nevelésük egy életre szóló elköteleződés és értékvállalás legyen. Jó példa a tanulócsoportok környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó és komplex ismereteinek feltérképezésére a „Környezetünk a Föld” projekt keretében elvégzett felmérés. A tanulói kérdőívek kiértékelésének eredménye során megbizonyosodhattunk az átlagos környezetvédelmi ismeretszint mélysége, a sajátos motiváció, az emberi felelősség, sőt érdektelenség mértékéről.
A „hogyan tovább”, avagy a következő lépés megtétele feltételezi a szakemberek még színesebb módszertani kultúráját akár oktatás, turizmus vagy egészségfejlesztés terén. Mindazt az értéket és szépséget, amit évmilliókon át a természet ránk hagyott feladatunk megőrizni, ezáltal a környezetünk védelmét és másokért érzett felelősségünket egyszerre megvalósítani.
Ez a fenntartható fejlődés.
Kulcsszavak: környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés, természeti erőforrások
Absztrakt
Az ember a természet része, csak akkor van esélye a harmonikus életre, ha együttműködik környezetével és nem uralkodik felette. A környezettudatos magatartás egyike a 21. századi nevelés-oktatás egyik kulcsszavainak. A környezettudat az egyének és a társadalom értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Integrálja az ember és az őt körülvevő természet megértéséhez szükséges ismereteit és feltételezi azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható környezetünk ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága.
A környezeti nevelés során fontos, hogy a jelen és a jövő generációja ismerje meg azokat a most zajló folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon természeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon elemezzék a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a következmények tükrében. Értsék a fogyasztói társadalom egyre növekvő igényeit és a természeti erőforrások kapcsolatát a fenntartható fogyasztás elvét.
A felmerülő problémák mind komplexek, nincs olyan kérdés, amely megközelíthető lenne egyetlen nézőpontból. A környezeti nevelésnek ezért rendszerszemléletűnek kell lennie, hiszen komplementáris egyensúly van a látszólag ellentétes tudomány párok között, mint természettudomány és humaniórák, természet és társadalom vagy a tudomány és művészetek. A magyarországi általános és középfokú oktatási rendszer diákjai, hallgatósága a legfogékonyabb életkorban és közegben vannak ahhoz, hogy környezettudatosságra nevelésük egy életre szóló elköteleződés és értékvállalás legyen. Jó példa a tanulócsoportok környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó és komplex ismereteinek feltérképezésére a „Környezetünk a Föld” projekt keretében elvégzett felmérés. A tanulói kérdőívek kiértékelésének eredménye során megbizonyosodhattunk az átlagos környezetvédelmi ismeretszint mélysége, a sajátos motiváció, az emberi felelősség, sőt érdektelenség mértékéről.
A „hogyan tovább”, avagy a következő lépés megtétele feltételezi a szakemberek még színesebb módszertani kultúráját akár oktatás, turizmus vagy egészségfejlesztés terén. Mindazt az értéket és szépséget, amit évmilliókon át a természet ránk hagyott feladatunk megőrizni, ezáltal a környezetünk védelmét és másokért érzett felelősségünket egyszerre megvalósítani.
Ez a fenntartható fejlődés.
Kulcsszavak: környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés, természeti erőforrások
A kisebbségi oktatás és nevelés minőségi javításán dolgoznak - A Vajdasági Pedagógiai Intézet munkájáról, terveiről
Interjú Erdély Lenkével, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatójával.
- Milyen programokat, kiadványokat sikerült a folyó iskolaévben megvalósítani és mit terveznek a közeljövőben?
A Vajdasági Pedagógiai Intézet a tartományi kisebbségi oktatás és nevelés minőségi javításán dolgozik a megalakulása, azaz 2003. óta. Projektjeink és továbbképzési programjaink az oktatás különböző területeire irányulnak. Ebben a tanévben megkezdtük a kisebbségi nyelveken folyó oktatás helyzetének felmérését. A kérdőívek egy része az inkluzív oktatásra, a másik pedig a környezetnyelv oktatására vonatkozik, a beérkezett adatlapok feldolgozása folyamatban van.
Hat kiadványunk jelent meg: módszertani, illetve kutatási jellegűek. Módszertani kiadványaink szerzői az Intézet szakmunkatársai, és munkáikban a számítógép alkalmazásával, a kétnyelvű gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztésével, illetve az irodalomtanítás módszertani kérdéseivel foglalkoznak. Megjelentettük továbbá a magyar mint környezetnyelv tanításával foglalkozó kézikönyvünket is. A kutatások eredményeit közlő kiadványaink egyike a nemzeti közösségek személy- és beceneveinek, valamint a családnevek gyakoriságáról szól, a másik pedig a nemzeti közösségek nyelvén folyó oktatás történetét mutatja be az 1974/75-ös tanévtől napjainkig.
- A továbbképzés területén több témakört kínál az Intézet, például az erőszakmegelőzés, a diszkrimináció megelőzése, az inkluzió, a kommunikációs készségek fejlesztése, a szülőkkel való együttműködés terén. Milyen tapasztalatok vonhatók le az egyes programok iránti érdeklődésből? A gyakorlati hasznosulás terén?
Az Intézet 2007-től szervez akkreditált szakmai továbbképzéseket, amelyek közül a leggyakrabban kért képzések a Kommunikációs képességek fejlesztése anyanyelven és nem anyanyelven, illetve a Tanulási zavarok felismerése és megelőzése. Az előbbiből évente 6-10, az utóbbiból 15-20 kerül megszervezésre. A szeminárium résztvevői írásbeli munkát is készítenek, amelyek arra ösztönzik őket, hogy a képzés során bemutatott módszereket alkalmazzák a gyakorlatban. A legeredményesebb munkákból gyűjtemények készültek szerb, magyar, szlovák és ruszin nyelven.
- Milyen programokat, kiadványokat sikerült a folyó iskolaévben megvalósítani és mit terveznek a közeljövőben?
A Vajdasági Pedagógiai Intézet a tartományi kisebbségi oktatás és nevelés minőségi javításán dolgozik a megalakulása, azaz 2003. óta. Projektjeink és továbbképzési programjaink az oktatás különböző területeire irányulnak. Ebben a tanévben megkezdtük a kisebbségi nyelveken folyó oktatás helyzetének felmérését. A kérdőívek egy része az inkluzív oktatásra, a másik pedig a környezetnyelv oktatására vonatkozik, a beérkezett adatlapok feldolgozása folyamatban van.
Hat kiadványunk jelent meg: módszertani, illetve kutatási jellegűek. Módszertani kiadványaink szerzői az Intézet szakmunkatársai, és munkáikban a számítógép alkalmazásával, a kétnyelvű gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztésével, illetve az irodalomtanítás módszertani kérdéseivel foglalkoznak. Megjelentettük továbbá a magyar mint környezetnyelv tanításával foglalkozó kézikönyvünket is. A kutatások eredményeit közlő kiadványaink egyike a nemzeti közösségek személy- és beceneveinek, valamint a családnevek gyakoriságáról szól, a másik pedig a nemzeti közösségek nyelvén folyó oktatás történetét mutatja be az 1974/75-ös tanévtől napjainkig.
- A továbbképzés területén több témakört kínál az Intézet, például az erőszakmegelőzés, a diszkrimináció megelőzése, az inkluzió, a kommunikációs készségek fejlesztése, a szülőkkel való együttműködés terén. Milyen tapasztalatok vonhatók le az egyes programok iránti érdeklődésből? A gyakorlati hasznosulás terén?
Az Intézet 2007-től szervez akkreditált szakmai továbbképzéseket, amelyek közül a leggyakrabban kért képzések a Kommunikációs képességek fejlesztése anyanyelven és nem anyanyelven, illetve a Tanulási zavarok felismerése és megelőzése. Az előbbiből évente 6-10, az utóbbiból 15-20 kerül megszervezésre. A szeminárium résztvevői írásbeli munkát is készítenek, amelyek arra ösztönzik őket, hogy a képzés során bemutatott módszereket alkalmazzák a gyakorlatban. A legeredményesebb munkákból gyűjtemények készültek szerb, magyar, szlovák és ruszin nyelven.
Gabriel García Márquez nem halott
„García Márquez halálának hírét testvére, Aida és a kiadók néhány órán belül hivatalosan bejelentik” – twittelte az „UmbertoEcoOffic” felhasználó hétfőn. A hír persze őrült gyorsan körbeért a Twitteren, és már terjed a Facebookon is, hogy a híres, Nobel-díjas kolumbiai író május 14-én elhunyt.